A több elektromos autó eladásának receptje egyszerű: a töltőállomások hatalmas kínálatához adjunk állami támogatást, majd várjunk egy kicsit, amíg beindul az értékesítés. Az Automotive News Europe által közölt adatok szerint Kína végrehajtotta ezt, és sikeres is volt: a világszerte eladott 3,2 millió 100%-os elektromos autó közel 40%-át Kínában vásárolták meg.
Az okok, amelyek miatt Kína a villamosokra fogad, viszonylag egyszerűek. Az első a környezeti problémákkal kapcsolatos, mivel az ázsiai országban az egyik legmagasabb a légszennyezettség a világon, szinte feltétlenül ösztönözni kell az elektromos autók használatát az égésterűek helyett.
A második ok viszont egy kicsit „önzőbb”, hiszen az elektromos autókra tett fogadás az volt, ahogy a kínai autóipar kompenzálta a belső égésű motorok terén tapasztalt késedelmet a nemzetközi gyártókhoz képest ( a legtöbb kínai autó elavult motorokat használ, amelyeket japán márkák szállítanak).
Mit tesz Kína, hogy ennyi elektromos autót adjon el?
Így amikor Kína úgy döntött, hogy az elektromos autókra fogad, minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy a piac felkarolja az ilyen típusú motorokat. Először is létrehozta a töltőállomások hatalmas hálózatát. Ahhoz, hogy képet kapjunk a méretéről, körülbelül 424 000 elektromos autók töltőállomása van világszerte, ezeknek több mint fele Kínában található, ahol körülbelül 241 000 töltőállomás található.Iratkozzon fel hírlevelünkre itt
A töltőhálózaton kívül Kína tudta, hogyan kell felhasználni a villamosok értékesítéséből származó bevételek egy másik részét, és ezzel egy sor ösztönzőt hozott létre. Ez a támogatás a „NEV-ek” (így hívják Kínában az „új energiával” hajtott autókat) értékesítésének növekedését eredményezte, amelyek lehetnek 100%-ban elektromos autók, konnektoros hibridek vagy üzemanyagcellás, amelyeket a múltban értékesítettek. évben mintegy 777 000 darab a kínai piacon.
Összehasonlításképpen a konnektorról tölthető elektromos autók és hibridek eladási adatai Európában sokkal kevésbé biztatóak, a JATO Dynamics adatai szerint az ilyen típusú autókból összesen csak mintegy 281 000 darabot adtak el.
A nagyobb kínálat több eladást eredményez
Az európai villamosok Kínához képest csökkent eladási adatait politikai okok, de a márkák e típusokra tett fogadása (vagy annak hiánya) is indokolhatják. Míg Kínában összesen mintegy 92 elektromos modell áll a vásárlók rendelkezésére, addig Európában mindössze 23 modell közül válogathat az, aki elektromos meghajtású autót szeretne vásárolni (mi ide soroltuk a konnektoros hibrideket is).
A helyzet pedig még rosszabb lesz, ha látjuk, hogy milyen modellekről van szó. A kínai márkák úgy döntöttek, hogy az elektromos autók teljes választékára fogadnak, mindent kínálnak a legegyszerűbb és legkisebb városoktól a legnagyobb crossoverekig, amelyek családi autókon, ferdehátúkon és szedánokon áthaladnak. Európában a választás a kisvárosiak, néhány kompakt családtag, egy-két crossover, sőt olyan kereskedelmi származékok dolga, amelyek kétségeink szerint a legvonzóbb modellek egy magánvásárló számára.
A Denza 400 a Mercedes-Benz és a BYD közös vállalkozásának eredménye.
Kína apránként odaér
Az elektromos autókba való nagy beruházások ismeretében már most elmondható, hogy ennek a technológiának a szintje a kínai autóiparban már nagyon magas szinten van, a minőségben és biztonságban egyaránt fejlődő modellekkel előbb-utóbb jöhetnek, hogy „made in china” pecséttel ellátott elektromos autók kerüljenek útjainkra.
Érdekes megjegyezni, hogy az első kínai elektromos modellek egy része európai modelleken alapult. Például a 2014-ben piacra dobott Denza 400 a Mercedes-Benz és a kínai BYD márka vegyesvállalatának eredményeként a Mercedes-Benz B osztályát vette alapul. Kell-e fordítva menni és csatlakozz a kínaiakhoz?
Iratkozz fel Youtube csatornánkra.