A Berstein Research elemzése megmutatja, hogy mely modellek fogynak a legtöbbet a márkák számára. Igen, veszteség, mert nem minden modell termel profitot a márkáknak.
Tévedés ne essék, az autógyártás és -marketing egyre növekvő üzletág a világon, és mint minden vállalkozás, profitorientált. Vannak azonban stratégiai vagy kudarcos modellek. A stratégiai modelleket technológiafejlesztésre, a márkanév és az alkatrészgyártók népszerűsítésére használják. A sikertelen modellek viszont olyanok, amilyenek: értékesítési kudarc, ezért nagy fejtörést okoz. A következő számok lenyűgözhetik a leginkább megkímélteket, de ha az egyes modellek eladásából származó közvetlen veszteségekről van szó, ezek a számok valóban igazak:
Nál nél Volkswagen , egy Bugatti Veyron eladása 6,27 millió dollár veszteséggel jár – darabonként 6,27 millió dollár! Az eladott darabonkénti veszteséget a Bugatti Veyron vezeti. De nincs egyedül: a 2001 óta árusított VW Phaeton minden eladott egység után 38 000 dollár veszteséget okoz (38 252). Nál nél Renault meglepetések is vannak (vagy talán nem…), a Renault Vel Satis rossz emlékeket idéz fel: darabonként 25 ezer dollár veszteség (25 459).
A Peugeot nem menekül, emlékszel a 1007-re? 20 000 dollár kár egységenként. De a lista folytatódik az eladott egységenkénti veszteségekről (több ezer dollárban): Audi A2 (10 247), Jaguár X-Type (6.376), Okos ForTwo (6.080), Renault Laguna (4.826), Fiat Stilo (3.712) és az előző Mercedes A osztály (1962).
A Berstein Research elemzése ezen modellek gyártási időszaka alatti teljes veszteségeket is kiegyenlíti:
Smart (1997-2006): 4,55 milliárd dollár
Fiat Stilo (2001-2009): 2,86 milliárd dollár
Volkswagen Phaeton: 2,71 milliárd dollár
Peugeot 1007 (2004-2009): 2,57 milliárd dollár
Mercedes Class A (korábbi modell): 2,32 milliárd dollár
Bugatti Veyron: 2,31 milliárd dollár
Jaguar X-Type: 2,31 milliárd dollár
Renault Lagoon: 2,1 milliárd dollár
Audi A2: 1,93 milliárd dollár
Renault Vel Satis: 1,61 milliárd dollár
A Smart Fortwo az elmúlt 20 évben a legtöbb kárt okozó autó. A könyvelés ilyen bontása a magas termelési költségeknek köszönhető. Az eladások, bár látszólag magasak, nem tudják fedezni a termelési költségeket, mivel valójában 40%-kal elmaradnak a várt mennyiségtől.
Szöveg: Diogo Teixeira