Vészlámpák, „négy villogó” vagy vészvillogó, a híres gomb, amely lehetővé teszi a négy irányjelző egyidejű bekapcsolását a veszélyes helyzet jelzésére, valószínűleg az egyik leggyakrabban használt gomb városi környezetben.
Hiszen hányszor nem találkozunk a második sorban parkoló „négy irányjelzővel” parkoló autókkal? Ezekben az esetekben a sofőr meg van győződve arról, hogy a láthatatlanság Harry Potter köntöseként funkcionálnak, és a törvény szemében „láthatatlanná” teszik azt az autót, amelynek visszaélésszerű parkolása közigazgatási szabálysértésnek minősül.
Máskor, ahogy beszélek, nyílt úton (és különösen éjszaka) használják, hogy hálát adjanak az egyre ritkább udvariassági pillanatokért a volánnál, mint például az előzés megkönnyítése vagy az elsőbbségadás.
De vajon tényleg tudja, mikor és hogyan lehet (és kell) használni a „négy irányjelzőt” vagy a vészvillogót? Ebben a cikkben megvizsgáljuk a KRESZ-t, hogy pontos választ adjunk.
Mit mond a törvény?
A „négy irányjelző”, vészvillogó vagy vészjelző lámpák használatát a KRESZ 63. cikke írja elő, és aligha lehetne egyértelműbb, hogy ezek a lámpák milyen körülmények között használhatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Így és a KRESZ rendelkezései szerint a „négy irányjelzőt” akkor lehet (és kell) használni, ha:
- a jármű különleges veszélyt jelent a közlekedés többi résztvevőjére;
- előre nem látható akadály vagy különleges időjárási vagy környezeti viszonyok miatt bekövetkező hirtelen sebességcsökkenés esetén (például ha balesettel találkozunk);
- a jármű baleset vagy meghibásodás miatti kényszerített mozdulatlansága esetén, ha az veszélyt jelent a közlekedés többi résztvevőjére;
- a járművet vontatják.
Az utolsó két esetben, ha a „négy irányjelző” nem működik, a vezetőnek (ha lehetséges) az oldalsó lámpákat kell használnia. Végül a „négy irányjelzőt” a fő világítási rendszer (jelenlét, kereszteződés és út) meghibásodása esetén is alkalmazni kell, ami bár nem gyakori, de előfordulhat (mondom).
Bárki, aki megszegi az általunk bemutatott szabályokat, 60-300 eurós pénzbírsággal sújtható.
És a többi eset?
Nos, a „törvény betűje” ismeretében magától értetődő, hogy a „négy villogó” használata minden más helyzetben helytelen. Egy apró részletet azonban meg kell jegyezni (vagy ez „nagy”?).
Ha a „négy irányjelzőt” használod köszönetnyilvánításra, amikor egy jármű megkönnyíti az előzést, aligha árt senkinek, és már „úti szlengnek” is nevezik, ez nem történik meg, amikor a vészvillogóval elhagyjuk az autót. a második sorban, mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyen vagy buszmegállóban parkol.
Persze nagy valószínűséggel már sokan használtuk a „négy irányjelzőt” arra, hogy elmentsék a parkolást, vagy olyan helyen álljunk meg, ahol nem kellene. Figyelembe véve azonban, hogy a tiltott parkolás büntetésére teljes jogi keret létezik, és ez a bírság kiszabásától az autó elszállításáig terjedhet, nem biztos, hogy rossz ötlet helyet keresni.
Hiszen a híres „négy irányjelző” nem ad különösebb erőt az autónak, nem teszi elsőbbségi járművé, és nem akadályozza meg a hatóságokat abban, hogy adminisztratív szabálysértést követjenek el.