A Mercedes-Benz EQC a Mercedes-Benz új korszakának első képviselője. Az egyiket az autóiparban elterjedt tendencia, az autók fokozatos villamosítása jellemezte.
A vezetési kellemességgel, a gördülési csenddel és a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos kérdések mellett az elektromos járművek másik előnye a platform maximalizálása a belső tér növelése érdekében.
Anélkül, hogy belső égésű motorok elhelyezésére lenne szükség, az elektromos motorok a legtöbb esetben ezt a helyet használják a teherbírás növelésére. Ez történik többek között az olyan modellekben, mint a Jaguar I-Pace vagy a Tesla Model S.
De ha ezek a pozitívumok, annak van egy nagy hátránya is. Az elektromos járművek gyártósorai általában dedikált, és mivel továbbra sincs jelentős értékesítési volumen, az elektromos járművek értékesítése általában veszteséget vagy nagyon alacsony haszonkulcsot jelent a márkák számára.
A Mercedes-Benz EQC esetében ez nem történik meg
Jó oka van annak, hogy az EQC-ben nincs első csomagtér. A Daimler a németországi brémai gyárban kívánja gyártani az új Mercedes-Benz EQC-t a C-osztály, a GLC és a GLC Coupé gyártósorokon. Ezt pedig a meglévő erőforrások lehető legnagyobb mértékű maximalizálásával akarja előállítani, vagyis a gyártósoron már meglévő gépek felhasználásával.
Ennek érdekében a Mercedes-Benz kifejlesztette és megtervezte az EQC-t, hogy a hatályos szabványoknak megfelelően integrálja a gyártósorba. Az elülső és a hátsó modul már az akkumulátorral összeszerelve érkezik a gyárba, csak az alváz ehhez a szerkezethez való illeszkedéséhez szükséges.
Ezzel a megoldással a Mercedes-Benz megoldotta az egyik legnagyobb dilemmát, amellyel a legtöbb márka szembesül: a gyártási költségeket. Az első csomagtartót feláldozták, de az előnyök megérik. Legyen szó elektromos, hibrid vagy égésű motorról, minden modell ugyanazt a gyártósort használja.
