A BMW és a Volvo moratóriumot ír alá a mélytengeri bányászat leállítására

Anonim

A BMW, a Volvo, a Google és a Samsung SDI az első vállalatok, amelyek aláírták a Természetvédelmi Világalap (WWF) felfüggesztési megbízását a mélytengeri bányászatról.

E civil szervezet (NGO) szerint ezek a cégek vállalják, hogy nem szereznek be ásványi anyagokat a tengerfenékből, kizárják az ilyen ásványokat ellátási láncukból, és nem finanszíroznak mélytengeri bányászati tevékenységet.

Emlékezzünk vissza, hogy van egy zóna a Csendes-óceánban, 4 km és 6 km közötti mélységben – egy hatalmas területen, amely Hawaii és Mexikó között sok kilométeren át húzódik –, ahol hatalmas koncentrációban találhatók polifémes csomók.

Polifémes csomók
Nem néznek ki többnek apró köveknél, de minden olyan anyagot tartalmaznak, ami egy elektromos autó akkumulátorának elkészítéséhez szükséges.

Polimetallikus csomók, mik ezek?

Ezek a csomók (amelyek inkább kis köveknek tűnnek…), amelyek mérete 1 cm és 10 cm között változik, csak ferromangán-oxidok és más fémek lerakódásai, például az akkumulátorok gyártásához szükségesek.

Minden óceánban, sőt néhány tóban is jelen vannak, kiemelkednek abból, hogy az óceán fenekén vannak, ezért nem igényelnek semmilyen fúrást.

Ezzel a témával már korábban is foglalkoztunk, amikor a DeepGreen Metals, egy kanadai mélytengeri bányászati vállalat a mélytengeri bányászatot javasolta a szárazföldi bányászat alternatívájaként.

Figyelembe véve a nyersanyagok szűkösségét az összes akkumulátor előállításához, amely az elektromos járművek forgalomba hozatalának növekvő nyomására való reagáláshoz szükséges, ezeknek a polifémes csomóknak az óceán fenekéről való bányászata megoldást jelent.

Nyersanyag akkumulátorok
mi a hátránya?

Azonban nem sokat tudunk az ökoszisztémáról és az óceánok fenekén található gyűjtőterületen élő fajok sokféleségéről, így ennek a gyakorlatnak az adott ökoszisztémára gyakorolt valódi hatása nem ismert. És ez a fő ok, ami támogatja a WWF által most „emelt” moratóriumot.

„Mivel a mélytengeri ökoszisztéma nagy részét még fel kell tárni és megérteni, az ilyen tevékenység meggondolatlanul rövidlátó lenne” – mondta az Automotive News által idézett civil szervezet.

Ebben az értelemben a moratórium a mélytengeri bányászati tevékenységek betiltására szólít fel mindaddig, amíg a kockázatokat teljesen megértik, és minden alternatívát ki nem merítenek.

A BMW, a Volvo, a Google és a Samsung SDI szolidáris

Az Automotive News szerint a BMW már tudatta, hogy a tengeri bányászatból származó nyersanyagok jelenleg „nem jöhetnek szóba”, mert nincs elegendő tudományos felfedezés a környezeti kockázatok felmérésére.

BMW iX3
iX3, a BMW első elektromos SUV-ja.

A Samsung SDI azt is elmondta, hogy ő volt az első akkumulátorgyártó, amely részt vett a WWF kezdeményezésben. A Volvo és a Google viszont még nem kommentálta ezt a „pozicionálást”.

A most aláírt felfüggesztési kérelem ellenére azonban a tenger alatti alap bányászati vállalatai folytatják az előkészítő munkát, és megpróbálják megszerezni az engedélyt ezekhez a tevékenységekhez.

Eddig a mélytengeri területek kutatási engedéllyel rendelkező társaságok között szerepel a fent már említett DeepGreen, a GSR és a UK Seabed Resources.

A DeepGreen az egyik legnagyobb szószólója ennek a megoldásnak, amely szerinte fenntarthatóbb, mint a szárazföldi bányászat, mivel kevesebb hulladékot termel, és mivel a csomókban sokkal magasabb a fémkoncentráció, mint a szárazföldi lelőhelyekben.

A GSR ügyvezető igazgatóján, Kris van Nijenen keresztül már tudatta, hogy „csak akkor pályázik bányászati szerződésre, ha a tudomány bebizonyítja, hogy környezeti és társadalmi szempontból a mélytengeri ásványok előnyösebbek az alternatívákkal szemben. – amely kizárólag új és meglévő taposóaknákra támaszkodik.”

Volvo XC40 Recharge
Volvo XC40 Recharge, a svéd márka első sorozatgyártású elektromos készüléke.

Norvégia úttörő akar lenni

Norvégia, amely 2020-ban a világ első országa lett, ahol az elektromos autók az eladott új autók több mint 50%-át teszik ki, úttörő akar lenni a tengeri bányászat terén, és már 2023-ban kiadhat engedélyeket.

Tony Christian Tiller, a norvég olaj- és energiaügyi minisztérium külügyminisztere az Automotive Newsnak nyilatkozva nem kívánta kommentálni ezt a moratóriumot, de megerősítette, hogy az észak-európai ország kormánya már „megkezdte a nyitási folyamatot a magas bányászati tengerek felé. ahol a környezeti feltételek kulcsfontosságú terület a hatásvizsgálatban”.

Forrás: Automotive News.

Olvass tovább